Bonne visite a toute et tous.

Porque o mundo precisa de mais sinceridade e poesia. Pintura em tela do artista Erik Koeppel. Cai a noite como água. Jorra, limpa, do céu. Derrama-se, negra, nas mágoas. Dos de insônia, como um véu. Ela que bebe, do odre, o vinho. Da ardente e cruel melancolia. Embriaga o que chora sozinho. E assiste o que sofre à ventania. Ela que chove, escura. Por cima de olhos molhados. E rega a terra, e perfura. Fazendo do homem, cansado. Ela que aumenta o medo.

Ajouter cette vidéo à mon blog.

Ismét egy monoton, unalmas munkanapon voltam voltam túl, mikor is az egyik neves közösségi oldalon, amit most nem nevezek nevén, egy érdekes bejegyzést címzett nekem az unokahúgom, egy linkkel együtt. Megnyitottam, és azt hittem, ott helyben megáll a szívem! A mi kis hazánkba! Szerenc.

Il était une fois .